Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Ukrajnának szánt 5 milliárd eurós makroszintű hitelt, az uniós hozzájárulás segíteni fogja az országot, hogy fedezze az ellene zajló háború okozta finanszírozási szükségleteit - tájékoztatott az uniós tanács kedden.
Már hétfő reggel határozott erősödést mutatott a forint arra a vasárnapi hírre, hogy komoly feltételek mentén ugyan, de év vége körülre lezárulhat a Magyarország ellen indított jogállamisági eljárás és akár elkerülhetővé válhat az új EU-s pénzek jelentős részének felfüggesztése. A forint több hullámban a nap hátralévő részében is erősödött, így késő estére a kerek 400-as szint alá bukott az euró jegyzése, amit segített a hétfő este megjelent újabb magyar törvényjavaslat a pénzek kiszabadítása érdekében.
„Néhány hete maradt a kormánynak, hogy elkerüljük a tragédiát. Tragikus következménye lenne ugyanis annak, ha a megélhetési- és energiaválság közepette Magyarország nem jutna hozzá a neki járó európai uniós forrásokhoz." - írja közösségi oldalán Karácsony Gergely.
A legfrissebb jelek szerint súlyos pénzügyi szankciós javaslatot fogalmaz meg vasárnap az Európai Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács felé a magyar jogállamisági eljárásban, de nyitva hagyja az ajtót arra is, hogy ha a következő 1-3 hónapban a magyar kormány felőli felajánlások a gyakorlatban is megvalósulnak, akkor még elkerülhető legyen a szankciók tényleges foganatosítása. Euró tízmilliárdok sorsa, folyósításának ütemezése múlik a következő hónapok fejleményein, és mivel sok a zaj az ügyhalmazban, röviden összefoglaljuk, hogy mire kell igazán figyelni.
Minden eddig megjelent információnál is sokkal több EU-pénz blokkolására tehet javaslatot Magyarország kapcsán az Európai Bizottság a vasárnapi döntéskor – jelezte két névtelen forrás a Reutersnek a testület háza tájáról. A hírre a forint újabb ütést kapott a délutáni kereskedésben.
Nem elégedett az Európai Bizottság a magyar kormány által eddig felajánlott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport függetlenségi kereteivel, valamint a közbeszerzési szabályok szigorával, ezért vasárnap este tovább lépteti a szankciós szakaszba a jogállamisági eljárást és a 2021-2027-es felzárkóztatási pénzek mintegy 30-40%-ának megvonását javasolhatja a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, amely karácsonyig még adhat időt a pénzvesztés elkerülésére – rajzolódik ki a napi.hu brüsszeli információk alapján írt cikkéből.
Az elmúlt hetekben hozzászokhattunk, hogy a kormány képviselői napi rotációban adnak hangot az Európai Unióval való megegyezéssel kapcsolatos optimizmusuknak. A derűlátó nyilatkozatok lényege természetesen az, hogy a közelgő megegyezéssel az uniós támogatások gyorsan kiszabadíthatók a jelenlegi „beragadt” állapotukból, és ezért hamarosan újra jelentős mennyiségű pénz érkezik az országba.
Nincs más út, mint a megállapodás Magyarország és az Európai Bizottság között, a következő egy-másfél évben ugyanis a hazai GDP-növekedéshez elengedhetetlenek az uniós források, ezáltal az ország felzárkózása is nagyban múlik a fejlesztési források szabad hozzáférésén.
Az Európai Bizottság szerdai ülésén úgy döntött, hogy újabb levelet küld a magyar kormánynak az elvárásairól és a tervezett lépéseiről a jogállamisági feltételek vonatkozásában. Varga Judit igazságügyi miniszternek egy hónapja van a válaszadásra – írja a Népszava. Mindez kedvezőtlen fordulatnak értékelhető Brüsszel irányából, mert az elmúlt hetek magyar kormányzati erőfeszítései mind abba az irányba mutattak, hogy lehetőleg menetközben, minél hamarabb le tudja zárni a jogállamisági eljárást a Bizottsággal (el tudja kerülni ennek a levélnek a brüsszeli feladását) és ezért is születtek sorozatban a nyilvánosság felé is kommunikált felajánlások. A jelek szerint azonban ezek egyrészt túl későn érkeztek, hogy érdemben foglalkozni tudjon velük a Bizottság, másrészt akár a tartalmuk is kevés lehet.
Magyarország arra törekszik, hogy augusztus végéig megegyezzen az Európai Bizottsággal a több milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról - közölte Bóka János uniós ügyekért felelős államtitkár kedden a Reuters beszámolója szerint.
Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn újabb uniós támogatásról állapodtak meg Ukrajna fegyverellátására, a háború kitörése óta már ötödik alkalommal.
Miután hétfőn reggel a Portfolio exkluzív információkat közölt arról, hogy milyen új vállalásai vannak a kormánynak az EU-pénzes tárgyalások során, az RTL Híradó megkérdezte az Európai Bizottság szóvivőjét, aki úgy reagált, hogy számos területen sikerült előrelépni, de számos területen nyitva maradtak még kérdések.
Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a Bloombergnek adott nyilatkozatában mérsékelte a várakozásokat azzal kapcsolatban, hogy mikorra sikerülhet megállapodásra jutnia a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal (EB) az uniós pénzekről.
A Portfolio információi szerint ezekben a napokban kerül sor egy magasszintű egyeztetésre az Európai Bizottság és a magyar kormány között a helyreállítási alappal és a jogállamisági eljárással kapcsolatos ügyekben és ez az egyeztetés kulcsfontosságú abban is, hogy milyen menetrend szerint mikor várható a két fél közötti megállapodás, majd a brüsszeli átutalások megindulása. Cikkünk elkészítéséhez összesen hat budapesti és brüsszeli forrással beszéltünk és közülük ketten is azt mondták: a tárgyalástól függően nem zárható ki, hogy még a brüsszeli nyáriszünet előtt elfogadja a Bizottság a 2021-2027-es EU-pénzek alapdokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, de pénzek csak akkor érkeznek majd, miután az egyes fejlesztési programokat is külön-külön elfogadta a testület. A helyreállítási alapból pedig még akkor is csak leghamarabb jövő tavasztól jöhet átutalás, ha idén őszre tényleg megszületik az írásos megállapodás. Azért, hogy ez mindenképpen megszülessen, a kormány a háttérben számos fontos felajánlást tett Brüsszel felé, köztük azt az ötöt, amit eddig nyilvánosan bejelentett, de van néhány ezeken felüli komoly felajánlás is, amelyeket exkluzív információink alapján külön is bemutatunk. A tárgyalási dinamika tehát úgy néz ki, hogy a kormány határozottan akarja a megállapodást a Bizottsággal, amely szintén konstruktívan áll ehhez, de közben a saját párhuzamos belső folyamatait is rendbe akarja tenni és mindezek mellett fél szemmel az Európai Parlamentre is figyelnie kell.
A korábbi Budapest Fejlesztési Központ utódcégét, a Nemzeti Közlekedési Központot a Lázár János vezette tárca égisze alatt viszik tovább - számol be az Infostart.
Az Európai Bizottság az emberi eredetű anyagok, köztük a vér, a szövetek, a sejtek, az anyatej, vagy a mikrobióta biztonságos, összehangolt és könnyebb adományozását célzó jogszabályjavaslatot terjesztett elő - tudatta a brüsszeli testület csütörtökön.
Pozitívan értékelték egyes európai tisztségviselők a magyar kormány által a napokban bejelentett engedményeket az EU-pénzes megállapodás érdekében, „de a két fél közötti kérdések összetettsége miatt még sok munka vár ránk, mielőtt áttörés várható” – írja vasárnap esti összefoglalójában a Financial Times. A Portfolio-nak hasonló saját információi vannak a témában.
Korlátozni kell a vízfogyasztást a dél-európai országokban a súlyos aszályok és a kevés csapadék miatt - írja összeállításában a DW, amely rámutat, hogy az éghajlatváltozás az egész kontinensen érezteti hatását. Rendkívüli aszály sújtja Olaszországot, leghosszabb folyójának vízszintje utoljára a 2. világháborúkor állt ennyire alacsonyan, ezzel teljesen megbénítva a mezőgazdaságot. Már tél óta készült a szélsőséges melegre Portugália, amelynek a jövőben korlátozásokkal és magasabb vízköltségekkel kell majd együtt élni. Fájdalmas állapotokról számolnak be a spanyolok is, az ország teljes területének kétharmadát az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Ellenőrizetlenül tomboló erdőtüzek, a brutális szárazság tönkrevágja a termést, a folyók kiszáradtak vagy visszafelé folynak. Ilyen jelentések általában eddig Európa mediterrán országaiból érkeztek, azonban most már Kelet-Németországban is ennyire drámai a helyzet. Magyarországon is sorra jönnek a bejelentések, hogy vízhiánnyal küzdenek az egyes települések, korlátozásokat kell bevezetni és szélsőséges esetben akár már az ivóvíz ellátás sem biztosított. Nagy István agrárminiszter szerint az elmúlt száz évben nem volt akkora szárazság, mint most. A szakértők rendkívül fontosnak tartják a vízi infrastruktúra hatékonyabbá tételét, azonban azt is vallják, hogy az éghajlatváltozáshoz mind egyéni, mind helyi és kormányzati szinten is alkalmazkodni kell.
Számos érdekes részletet elárult az Európai Bizottsággal zajló tárgyalások tartalmáról Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős miniszter az ATV kedd esti műsorában, amelyek biztató és kevésbé biztató jeleket is tartalmaztak arra nézve, hogy összejön-e az alku a brüsszeli testülettel az uniós pénzek kiszabadítása érdekében. A miniszter összességében azt mondta a helyreállítási program kapcsán: „abban bízom, hogy az ősz folyamán itt is meg tudunk állapodni” és érzékeltette, hogy mindkét fél részéről politikai akarat kell az alkuhoz, ami elmondása szerint a magyar kormány részéről megvan. Példaként elmondta, hogy „mi hajlandóak vagyunk arra, hogy a közbeszerzési eljárások módosításával további garanciákat adjunk az Európai Bizottságnak, ha erre szükség van”. Emellett jelezte: bár lehet, hogy könnyebb lenne a megállapodás akkor, ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, de tisztázta, hogy „nincs ilyen kötelezettség, nem követeli tőlünk az Európai Bizottság és a mostani tárgyalásokon úgy tűnik, hogy kielégítő jogi garanciákat tudunk adni, amellyel meg tudjuk oldani azokat a problémákat, amelyeket eddig felvetettek.”